cicabetti

Egy komolyzenei koncerten voltam a szőkével, ahol ott volt a digó lover, akivel én nagyon nem akartam beszélgetni, de nem is kellett. Aztán bemondták a színpadon, hogy ne vágjak pofákat, és fellépett a digó exnője, aki egyrészt csodaszép volt, másrészt gyönyörűen énekelt. Az elsővel ébren vitatkoznék, a másodikról fogalmam sincs.

Hogy kerültek ezek az én álmomba már megint?

• Az öcsém ballagása azért csúszott fél órát, mert zuhogni kezdett az eső, és az eseményt közvetítő kameraparknak át kellett állnia a benti helyszínen. Mi egy alagsori osztályteremből figyelhettük az eseményeket egy boldog békebeli televízió képernyőjén. A ballagók egy része úgy reagált a kamerákra, mint amikor egy focimeccsen a szurkolókat mutogatják: V-t formáltak az ujjukkal, grimaszoltak, a szomszédjukat piszkálták a vörös szegfűvel, vagy 32-es mosollyal integettek. Az öcsém csendben behúzódott a pad alá.
• Anyám fuldoklott pár percig a nevetéstől, mikor a suli botcsinálta asszonykórusa színre lépett, és a hamiskás előadás alatt apám felmormogott: ezek a konyhások? A második nóta előtt már az egész terem mozgott, és várta, hogy röhöghessen.
• Az igazgató azon poénkodott, hogy az öcsém osztályfőnöke a negyedik év végére apa lett, biztos nem kis szerepe van ebben az osztálynak is. Ez egy fiúiskola, az ofő meg nyomi. Családok tucatjaiból szakadt fel a nevetés, majd az iga folytatta: természetesen a nyugodt légkörre céloztam, amit a fiúk biztosítottak a tanár úrnak.
• A hétvége harmadik napján nézett úgy ki a hajam, ahogy azt én királylány koromban elképzeltem, de ez egy cseppet sem tompította az esemény fényét.
• A ballagás utáni hajnalban apámmal megmutattuk a fenekünket az egyik rokon nagybácsinak politizálás közben.
• Öregapám azt bizonygatta, hogy ő gyalog érkezett a vacsorára. A szomszéd faluban lakik és dupla forgóműtétje volt évekkel ezelőtt. (A szomszéd hozta autóval, de így menőbbnek tűnt.)
• A barátom öltönynadrágjáról leszakadt a gomb, majd versenyt csuklottunk.
• Egy hét után kidugult a fülem, hála a keresztapám piruláinak, amelyeket ismét BEVETTEM.
• Öcsém tegnap este érvelő szöveg felépítése gyorstalpalón vett részt, most meg épp izzad. (update: kijött, érvelőt írt)
• Ballagni jó.

A pozitív, boldog jövő létezik, érdemes benne reménykedni, még ha göröngyös is az út, ami odáig vezet. Nem vagyok maradéktalanul boldog, de akkor mi vinne előre, ha nem lenne miért küzdeni?

A keresztapám esküvője napján temették Dianát.

Az öcsém ballagásának napján nősül a trónörökös kis herceg.

A brit királyi család AKAR tőlünk valamit. Vajon mit?

El vagyok keseredve, annyira végtelenül el vagyok keseredve, és beteg is vagyok. Miért mér rám az isten ilyen csapásokat?

Tegnap este olyan házibuliban voltam, ahol egy basszus és egy tenor operaénekessel énekelgettünk a zongora mellett és egymástól függetlenül mindkettő azt mondta, hogy tehetséges vagyok (WTF???).

Meg megnéztünk egy ovis műsort videóról, ugyanis a házigazda anyukája óvónő, és múltkor az ovisoknak áriázott a két srác, és zongorán kísérte őket a házigazda nővére. Mi az oviban csak Kacsameséket néztünk meg gumibogyó szörpöt ittunk, meg megtanultuk a Tavaszi szelet. Szerencsés gyerekek, ezekből a fiúkból még lesz valami.

Óriási élmény volt, tényleg.