Egyedül mentem ki a gólyabálra, mert aggódtam, hogy lekésem a stábot, és majd lecsesznek emiatt. Unatkoztam, unatkoztam, mikor megszólalt egy vijjogó hang, amit nem igazán tudtam mire vélni. Sípolt vagy negyed óráig, amikor úgy ahogy voltunk, báli ruhástul mindenestül kitoloncoltak minket a suli elé. V1i riadó (tétékás gólyabálon stílszerű). Fél órát fagyoskodtunk odakinn (azaz én nem, mert a Sax odaadta a pulcsiját), mialatt odabenn izgatottan rohangáltak tűzoltók, szervezők, szekuk. A stábom meg a buszban tanakodott, hogy most akkor itthon maradjunk vagy menjünk haza, mama. Végül visszatereltek mindenkit. Állítólag egy poroltó szórakozott, nem is a vegyszerek.
A stáb bejutott az épületbe, a ADF sehol, így még két órán keresztül álldogáltam velük egy sarokban. Végigszenvedtem egy bléjbekkes nagypapit, két pléjbekkes cicamacát, de még mindig nem érkeztek vissza a zenészek. Közben odajött a gólyatábor legbuzibb gólyája, Justin, hogy kezet foghasson a velem álldogáló dj Nyulacskával. Nem hitte el, hogy ilyen sztárparádé van. Tök kedvesek voltak amúgy ezek az emtívísek, egy rossz szavuk nem volt, pedig mindenki lesz.rta, hogy ott vannak, azt is, hogy nem biztos, hogy lesz interjú, csak én égtem, hogy ennyit várakoztatjuk őket. Aztán jött a főszerv barátnője, aki bekísért az ADF-hez, hogy kisírjak egy riportot. Az egyik vigyorogva bólogatott nekem, hogy bjutiful, a másik meg japánul mondta a nice to meet you-t. Az együttes végigpoénkodta az egész felvételt, mi szakadtunk a nevetéstől, majd miután kikapcsolták a kamerát, az egyik feka szólt a riporternek, hogy a tolmácsuk angoltanár, esetleg vehetne pár leckét. Cink...
Nem volt jó ez a buli, és ezen az se segített, hogy volt meglepiriadó meg ingyenkóla. Séróéknak ingyenpálinka jutott. De legalább csak fáradt leszek holnap.
