Anyám egyik unokatesójának nagyon vicces családja van. Olyan decibelen képesek egymással üvölteni idegen helyen, hogy még én is meg szoktam ijedni, pedig mi sem vagyunk éppen halkak, csak mi itthon csináljuk:D Tegnap voltunk náluk fát nézni anyuval és apuval, ma meg ők jöttek. Már itt volt nálunk izé bácsi és izé néni, akit én nagyon nem komálok, mert mindig megkérdezi, hogy nem megyek-e még férjhez, és ha szombaton nem megyek le a Buzibárba, akkor sajnálkozva néz, hogy szegény én, biztos petrezselyemárusitással foglalkozom.

Ez a négy vendég ült lenn a szobában, mikor én lementem az előbb halászlevet enni. Az unokatesó férje épp azt próbálta megtudni a nemszeretemnénitől, hogy kik voltak a szeretői a nemtudomkinek, és a valakivalakijének, aminek az unokatesó nagyon nem örült, mert illetlenségnek tartotta, illetve úgy gondolta, hogy nekik is van elég szennyesük, és jobb ha nem megy bele az Imre az ilyesmibe, mert a végén borul az ő bilijük is. Imre azért csak nem hagyta abba, mire az asszony kiviharzott hozzám, és nagy mérgesen tépkedte a sajtot, ami az asztalon volt. Mondtam, hogy inkább vágok...

De most komolyan, az Imre sose tudja mikor elég. Jaj, amúgy ez a nő, ez a F. úr lánya.

F. úr? Az ki?

Nem tudtam ki ez a nő, de aztán az Imre rájött, és nekem csak ennyit mondott, hogy ez az F. úr lánya, és tudtam ki az. Haza kell vinnem, mert a végén elmeséli.

Ki az?

Hát ennek az apjának volt egy szeretője, aki egyszer letojta a farkát, és azt mondta, hogy bocsánat, F. úr, kocsonyát ettem. Ja, bocs, eszel. Nem baj.

Amúgy tényleg nem volt, hogy eszem, (kolis vagyok egy ideje, bármit kibirok) csak majdnem megfulladtam a röhögéstől. Unokatesó vissza, anyám a konyhába. Bekapcsolt a pletykagén és az idegesitőnéni iránti ellenszenv, és gyorsan elmeséltem anyunak, aki szintén fuldoklott, és visszament a vendégekhez. Még mindig szürcsöltem azt az egy tányér levest, mikor jött az öcsém. Alkut próbáltam kicsikarni. Délelőtt meg akartam vizsgálni a mitesszereit, de nem hagyta. Azt mondta, csak akkor, ha ráállok a mérlegre, és megnézheti, hány kiló vagyok. Ezt nem engedhettem meg magamnak.

Gabó, tudok egy pletykát a ... apjáról. Ha megnézhetem a pattanásaidat, elmondom.

Perszeeeeee. Nem is tudsz.

Elmondtam neki végül, igy megnézhettem a pofáját. Van pár Marikája*, és több szuper. Majd valahogy kierőszakolom, hogy megnyomkodhassam a fejét. A férfiak miért nem hagyják soha, hogy a nők kiéljék a kozmetikai igényeiket a pofájukon???

A sztorit már 5-en tudjuk biztosan a nyolcból. Szerintem mindjárt Apu is értesül. Mikor feljöttem, Imre épp Anyu urológus rokonánál tett látogatásáról számolt be. Azt is mondta, hogy nahát-nahát, az a szar a változó korban, hogy mikor előveszi, nem kell pisilni, mikor elteszi, egyből. Ekkor már biztos volt, hogy Imréből ma este blogbejegyzés lesz. Amúgy ő nem vérrokon (úgynevezett gyüttment), de én kedvelem. Máskor is ennyi baromságot hord össze.

Pedig én tényleg csak enni mentem le...

*Mikor Amerikában voltunk augusztusban, a Gabó orra hegyén volt egy mitesszer, amit minden áldott nap nyomogattam, de semmi nem történt, csak az orra lett vörös. Októberben jött a telefon, hogy KINYOMTA. Múltkor, utólag neveztük el Marikának. És most itt a következő...