Hát nem borzasztó, hogy mire nagy nehezen megtanultam a címemet, majd még lassabban a kiejtését, kiderül, hogy gusztustalan és keresni kell egy másikat?
Délelőtt voltam az International Office-ban, ahol a kapafogú TO-s pi nő közölte velem, hogy szerződésben vagyok az egyetemmel, és ha a szállásomat koszosnak tartom, akkor írjak a DUWO-nak (az ingatlaniroda), akiknek kötelességük kitakarítani mindent a lakásban. Ha nem tetszik, akkor esetleg beköltözhetek egy 550 eurós koliba ehelyett. De amúgy csak egy hely van, az is csak akkor ha az ottani elégedetlenkedő úgy dönt, hogy feladja a küzdelmeket. És ne siránkozzak, hanem nézzem már meg, hogy mennyien állnak sorba mögöttem.*
Most hazajöttem a patkánylyukba, csináltam hatvan képet minden porszemről (nem kerestem sokáig), amivel majd elárasztom az internetet (nem tudtok direkt ilyen hovanemenjlaknikülföldön-oldalakat?), közvetlenül azután, hogy kerestem valami idiótát, aki hajlandó beköltözni a helyemre, hogy én átköltözhessek valahova máshova.
Közben Tivadar is beszélt azzal a nővel, akivel eddig én leveleztem, és aki remélhetőleg nem azonos a kapafogú pi nővel. Azt mondta neki, hogy mindenképp szerződést bontunk. Ha takarítanak, ha nem. Mert ezek g..ik!
Én meg olyan vagyok, mint egy teknős** csiga. Hátamon hordom a házam: törölköző, váltásruha, fogkefe, pénz, útlevél és minden elektronikai berendezésem, illetve az azokhoz tartozó összes töltő.
Az eső zavartalanul esik dél óta.
*Megjegyzem, mikor elkezdtem panaszkodni, akkor is sokan voltak, és ezen az se segített, hogy a nő 10 percig beszélgetett békésen a kollégájával hollandul. Gondolom valami szupertitkos nemzeti projektre készültek.
**Küldök Rubennek egy szeretetteljes szempillarebegtetést, mert tudom, hogy értékelni fogja a hasonlatot, illetve baráti ölelést a Fanclub összes tagjának. Muhahaha.
