A kirándulásról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Annyi impulzus ért minket, annyira szép volt a város és olyan jól éreztem magam, hogy most egy darabig szerintem úgysem tudok másra koncentrálni. Egy nagy csapat cserediákkal érkeztünk meg, és a főtéren rögtön maga Batman fogadott bennünket. Csak egy kicsit időztünk a Dam Square-en, aztán mentünk is tovább a bevásárlóutcába nézelődni, reggelizni. A virágpiacon töménytelen mennyiségű virág, holland fapapucs, fűmag (marihuána-konzerv), és csupa olyan cucc, ami között Apu órákig tudott volna válogatni:) Nem vettünk semmit, de jó nagyokat szippantottunk a virágillatú levegőből, majd továbbsétáltunk a múzeumokhoz. Nem vagyunk benne biztosak, de talán megtaláltuk a parkot, ahol a Maja szerint legális a köztéri szexualitás, kivéve a játszótéren. Olvasta valahol... A hatalmas I amSterdam felirat mellett a többi turistához hasonlóan mi sem tudtunk szó nélkül elhaladni, úgyhogy készült egy csomó kép. Nekem itt már csordultig tele volt a szívem a város iránti szeretettel. Szikrázó napsütés, kanálisok, csomó autó és nyüzsgő tömeg, végre újra élet! Kicsit lassú nekünk Leiden a nagy pesti hajtás után, úgyhogy ki kellett pihennünk a nyugalmat...
A Van Gogh múzeumban két órán keresztül nézegettük a Majával az egy emeletnyi festményt, és akkor még volt két emelet. Azokat már azért nem néztük át olyan tüzetesen. Fényképezni nem lehetett, de mindent kielemeztünk jó alaposan, úgyhogy talán kicsit kupálódtam én is művészettörténetileg. Végre...
Az este már a partié volt, úgyhogy megtettünk mindent, amit megkövetelt a haza. Vicces volt, mikor a sok nemmagyar félősen dugdosta a pizzázóban az almalének álcázott alkoholt, és azt figyelték, hogy ki látja, hogy ők isznak-e belőle vagy sem. Azért az mégiscsak érdekes, hogy az utcai piálást tiltja a törvény, de legális a prostitúció és mindenütt fűszag van az utcán.
Megtekintettük az Erotika Múzeumot is, ahol az egy négyzetcentiméterre eső nemi szervek aránya bőven meghaladta az eddigi életünkben megszokottat. Volt egy terem, ahol Hófehérke és a hét törpés falfestés árnyékában perverz meséket vetítettek, mi meg apró gombaszékeken ülve néztük vagy fél órán keresztül.
Az este egy diszkóban fejeződött be, ahol taposós elektróra táncoltam három amerikaival. A csaj izetlen szürke tigrismintás miniruhában, mi meg a srácokkal napszemüvegben ráztuk magunkat a színpadon számomra teljesen ismeretlen trancere, és a feka dj olyan ritmusban csápolt, hogy azt hittem, kiesik a pultból egyszercsak. Vonattal mentünk haza, majd át kellett szállni buszra is, úgyhogy az esti kaland megvolt. Amszterdam és az amerikaiak szívbe zárva.
