Rég főztem ilyen rossz ételt, mint ma. Mentségemre legyen mondva, hogy épp a folyamat felénél járhattam, mikor a tizennyolc lakótársamból 15 megjelent, és a fejemtől fél méterre üvölteni kezdtek, miközben csipszet és nagyon szintetikusnak tűnő rózsaszín szörpit fogyasztottak. Gyanítom, hogy a Minerva-buliról lehetett szó, mert túl sokszor hangzott el a dj szó, de sajnos még mindig nem tudok hollandul. Aztán nem találtam a lisztet sem, úgyhogy zsemlemorzsával sűrítettem be a csirkepörköltet. Nem fűszereztem be eléggé. A krumpli nem lett elég omlós. Olyan rossz volt...
Szerdán sikerült megint bebizonyítanom magamnak és a világnak, hogy atomnagy lúzer vagyok, aki a saját hülyesége miatt nem fog soha semmit elérni. Egy jó bolond. Iskola után a Super de Boerban találtam 10 eurót a földön. Épp sorban álltam, mikor megláttam. Pénz. Juhú, pénz! És akkor a neveltetésem felvette a pénzt, és odaadta a pénztárosnak, hogy pééénz. Aki eltette. Hogy majd érte jönnek biztos. Biztos. Adtam 3000 forint borravalót egy pénztárosnak. Azóta azon töprengek, hogy ki lett volna még ekkora marha, hogy odaadja a nyomi pénztárosnak a talált pénzét. Ki???
Ez a kaja tényleg szar volt, álmos is vagyok, esik az eső, pépört is kellene írni, cikket is, de legalább szép fehérek lettek a ruháim, este megyünk Gengszterpartiba, vasárnap Utrechtbe, és holnap jön haza a Laura is.