Azt mondta a Czuczai, hogy a magyar pálinkát franciául az élet vizének hívják. A tegnapi napot ágyban töltöttem, mert a fejem több ponton fájt a benn rekedt khmm... takonytól és a torok kéményseprője sem volt éppen hatékony. Csak az isis filmezés idejére tettem ki a lábamat, és ettem az őrült szemüveges svéd paradicsomos tésztájából meg Misszkászten zöldséges tortájából. Nem kellett betegen főznöm, hurrá. Aztán megjött a Csilla a hazai élet vizével, amiből nem akartam inni, nehogy összevesszenek a gyógyszermaradványokkal. Igaz már eltelt 11 óra az utolsó bogyó óta. Az első kérette magát, de aztán ment minden, mint a karikacsapás, és még az Einsteinbe is elmentem a többiekkel. Egyszer vagyok itt, semmit nem szabad kihagyni, semmit! Egy Niels nevű arc egész este bámult, majd odajött, hogy olyan vagy, mint az exnőm, teljesen. És bámult tovább. Hogy lehet így nyitni az ismerkedést egy lánnyal?
A pálinka az élet vize: mára virradóra kitisztultak a légutaim és elmúlt a fejfájásom.
