Nem vagyok hajlandó megenni a farokpörkölt nevű ételt, mert a disznó szaros, sörtés, undorító, kunkori farkincájából készítették, ami közvetlenül érintkezett a sok szarral, amiben lakott a coca, és nem érdekel, hogy a csirke is éppen ilyen gusztustalan, nem érdekel!!! Farokpörkölt!
Kifestettem a kisujjam körmét rikító pirosra, álmodoztam, végre letöröltem a felső polcot, ahol a csereágyneműmet és a pizsiket fogom tartani, főztem teát, ettem fájdalomcsillapítót és nézegettem a Surmó cuccainak a helyét. Nem, nem azért, mert koszos (nem koszos), hanem mert hiányozni fog (nem a cuccai, hanem ő) és az üresen hagyott helyeket mindig rossz megnézni. De én tudom, hogy repülni fog a szemeszter, és ezt nemcsak miatta kívánom.