Kívánom a tanulmányi osztály összes dolgozójának, hogy a kénköves pokol forró lávájában égjenek meg elevenen, miközben kormos kezű angyalkák ördögszarvval a fejükön szenet dugdosnak a szaros seggükbe! Vajon hogy veszik fel oda az embereket? Parasztométerrel bemérik, hogy ki a nagyobb bunkó? Én megértem, hogy nagy a stressz, de ha normálisan szólok hozzájuk, ne beszéljenek úgy velem, mintha egy utolsó féreg lennék....
Fáj a torkom, az égből és a házakról valami jéghideg fos hullik alá a fájós fejemre, beázott a csizmám. A villamoson odajött egy bolond fiú, hogy nagyon csinos vagyok és tetszik neki a hajam, ugye fodrász készítette, és hogy mi a nevem, mert szeretne megismerni. Én mondtam, hogy én csináltam a copfomat, amiből kiállt pár hajcsomó, mert épp akkor rángattam le a csuklyát róla, nem, nem mutatkozom be idegeneknek (neked soha, öreg). Erre ő mondta, hogy bocs, hogy zavartalak, és visszaült a helyére, ahol hangosan megbeszélte saját magával, hogy őt most lekoptatta a szép csaj.
A boltot, amelyikben vásárolni szoktam, éppen tatarozzák, és ez csak akkor tűnt fel, mikor nyomtam az ajtót, ami nem nyílt, mire felnéztem, és odabenn munkások dolgoztak. Egy apró cigányasszony többször is megpróbált elütni babakocsival, pedig megmondtam neki, hogy melyik buszmegállóból indul a busza.
Elhagyott a szeretőm, mert nem szeret más a körzetszáma ugyan már, ezért?
Viszont reggel időben észrevettem az ellenőrt a buszon, de nem jegyet lyukasztottam, hanem szépen visszamentem a busz elejébe, és egy másik csávóval vállunkat egymásnak vetve szurkoltunk, hogy a buszsofőr átmenjen a piroson, vagy legalábbis hamarabb érjünk a buszmegállóba, mint hogy lecsapjon a kék villám. Aztán ihattam a Sziszkó kólájából a töröknél, nem estem hasra a jeges úton, pedig nagyon próbáltam, és van menő graffitis hátteres ganxtaképünk. Meg vett nekem Adri egy üveg bort, amit elfelejtettek felszámolni neki, így most van egy üveg ingyenpiám. Meg vannak barátaim, fedél a fejem felett és étel.
Le akarok lépni, bárhova.
