Egy ideje félek saját magamtól, egy ideje megérzek rossz dolgokat. Ilyenkor nem tudom, hogy mi történik vagy mi fog történni, de valami elkezd mardosni belülről, és csak sírnék az ágyban egész nap. Ma megint ez az érzés fojtogat reggel óta, és a remegő hányinger. Inkább lefeküdtem aludni délután, mire a válasz egy véres-sírós-terroristás-vonatbalesetes-maffiát menekítős rémálom volt, most meg szétrobban a fejem. Remélem, ez csak egy kósza BN utáni depresszió. Tudod, mikor nem tudod megszokni, hogy lefeküdhetsz éjfélkor és nincs tele mérgekkel a tested non-stop. Remélem minden rendben lesz, nézzetek a lábatok elé.
remegés
2010.03.29. 18:13 | CB | Szólj hozzá!
Címkék: pánik
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cicabetti.blog.hu/api/trackback/id/tr141878532
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
