Egyrészt borzasztóan örülök ennek a hűvösebb tavasznak, másrészt meg megszakad a szívem, annyi emléket idéz. Éppen ezt szerettem Leidenben is, hogy igazi a tavasz, sok virággal, a csillogó esőcseppekkel, a felhő mögül kacsintó napsugárral, a kis tavaszi kabátommal, és a langyos éjszakákkal, amelyek örökké vittek valahova. Nemsokára végzünk a tangyakkal, és akkor majd lehet menni a szabadtéri helyekre vadulni, meg éjszakánként gyalogolni a busz mellett...
.... de ezekbe a vízcseppektől ragyogó tulipánokba minden egyes nap belesajdul a szívem.
