Jó szagú tavaszi eső áztatja a virágzó fákat az udvarunkon, a kutyánk minden dörgésnél morogva, ugatva szalad egy nagy kört a fűben, miközben rázza a nedves dzsekijét.
Én: Szegény kiskutya, biztos fél a mennydörgéstől.
Apu: Ehhh, csak szervezi magát.
Én meg találtam kb. 10 oldalnyi anyagot a másik szakdogámhoz, amit a saját kezemmel írtam egy hónappal ezelőtt, csak azóta az egyikkel foglalkoztam, és teljesen elfeledkeztem a létezéséről. Még szerencse, hogy egy ideg vagyok amiatt, hogy mi van, ha mégse fejezem be egyiket se határidőre (hát még a másikat), és akkor ilyenek történnek.
Szerintem április elseje alkalmából ki is törölhetném mindkettőt véletlenül.
