Elgondolkodtató, hogy ezen a hétvégén a harmadik (!) hozzám kapcsolható fogkefét hagytam ott Zalában. Van ott valami mágneses tér, ami magához vonzza a sörtéket vagy titokban oda akarok költözni Dalmáékhoz, vagy csak simán balfék vagyok. Szerintem a második. Túlságosan otthon…
Ma viszonylag sokat foglalkoztam Leidennel. Azt hiszem, újra a valóságban élek*, mert nem fáj. Várom a viszontlátást, akivel csak lehet. És Leidennel lehet! Várom.*Na jó, ezt a vegetálást, amit hetek óta csinálok, ezt nem nevezném valóságnak...