Ideje elindítanunk a pasiblogot, mert a Maja megint olyan sztorit mesélt, hogy sírva röhögtünk a csajokkal. Ez közvetlenül azután (vagy azelőtt?) volt, hogy a különböző vallások temetkezési szokásait elemeztük ki fennhangon, majd időnként az éterbe reppentettünk egy-egy "Tamás, nincsen rajtam bugyi-t!". Az állatkert még mindig nagy, a kerítés alacsony, az élet szép.
Pár nap múlva utazik Alma Strasbourg-ba, vele is találkoztam tegnap. Egy Abdul nevű pasas presszójában volt a búcsúmulatsága. Kicsit féltem először, mert a kommos józan csivitelés után kicsit dermesztőnek tűnt a közgázos spicces csend. Aztán letekertem a fejemben a hangerőt, és elbeszélgettem Abdullal Sopronról. Mondta, hogy menjünk máskor is, és Almát meg is puszilgatta. Hááát:)
A külföldiek meg hazajöhetnének végre, mert a Rákóczy téren Dalmát sirattam, a Mester utcában meg Noémit. Így nem lehet rendesen Vaginapartit szervezni, nincsenek meg az összetevők!!!! Felháborító!