Tudjátok, én sosem szoktam félni éjszaka Budapesten. Tele van a város őrülttel, mégse félek tőlük, mert azt hiszem, hogy biztonságban vagyok. Otthon szoktam félni a Hunyadi utcában, mert a járda mellett tele van fával, és tök sötét van. Pesten éjjel is világos van, és ha lekésem az éjszakait, haza szoktam sétálni. Egyedül is. Zenét hallgatok, és azt képzelem, hogy fogyókúrázom. (Nem, amúgy régóta nem.)
Most meg elloptak egy francia lányt és megerőszakoltak egy amerikait, én meg fáradt vagyok, fázom és félek.
