Aludtam Félálomban hevertem két és fél órán keresztül valamikor hajnali hat és nyolc között. Izgulni nem izgultam (az esélytelenek nyugalma), maximum azon, hogy ne aludjak el a szigorlat közepén. A folyosón persze semmi ismerős, ezért megnéztem a titkárnő ajtaján, hogy hol leszünk. 11es terem. Négy éve vagyok itt, de gőzöm se volt persze.
Jónapot! Hol a tizenegyes terem?
Itt oldalt, de már vége van a vizsgának.
VÉGE?!?
Igen. Kilenckor kezdődött.
De az etr-ben tíz volt írva.
Az lehetetlen.
Úristen, és a Tanár úr nincs még itt véletlenül?
De, szigorlatoztat a negyvenesben...
(köszönjük, Zsuzsika, agyfasz reggel tízkor:D)
A húzott tételre természetesen emlékeztem a hajnali görnyedésből: félredobtam, mikor megláttam milyen hosszú... Vissza is akartam adni, de aztán rájöttem, hogy inkább végighallgatom, hogy miket mondanak a többiek. Négyes:D
(Csodák márpedig még mindig vannak!)
Mindenki gratulálhat, kb. ez volt az utolsó húzásom diploma előtt ezen a szakon.