Este 11-kor indultunk, reggel tízkor érkeztünk. Az út harmadik órájától kezdve ocsmány hányingerrel küzdöttem és magammal. Talán Missiouriban jártunk, mikor sikerült elhitetnem a másik énemmel, hogy én nem is haragszom, csak fáradt vagyok. Kár, hogy reggelre kiújult az undoritisz, és tombolt egészen estig. Este aztán megláttam a lányt, akinek haza kell mennie a fiútól, és haza kell mennie onnan, ahol szeret, így most megint felülkerekedett a hippi bennem, és megsajnáltam... Annyira végletes bírok lenni, hogy az már félelmetes, aztán már magamat se értem igazán. Ma meg aztán főleg nehéz volt velem magamnak. Egyszer szeretet- és örömhullámaim voltak, máskor meg tomboltam odabenn, mint egy ketrecharcos. Kétszer ettem, kétszer hánytam, de... de el szeretném mondani, hogy ha nincs unikum, megteszi a jéger is, és ha megmarad benned, akkor táplálék helyett is megfelel..........

Egy csodaszép lakásban, csodaszép városban vagyok, Destinben. A hajnal Alabamában ért, amit a Sweet home Alabamával köszöntöttünk, egy olyan lakásban alszom, ahonnan rálátni a Mexikói-öbölre és hallani a kacsák hápogását a kikötőből. Olyan az egész, mint egy mese, és roppant hálás vagyok, amiért itt lehetek. Én amúgy mindenhova utálok elmenni, aztán a végén úgy örülök a legkisebb dolognak is, mint egy gyerek. Nem tudok betelni a tengerrel, az ejtőernyősökkel, a medencékkel, a ház szépségével, vagy éppen az új pólóimmal vagy a társasággal, akiket szintén utáltam az elején. Mert nem szoktam meg, és akkor biztos utálom... Ömlik az áldás, ömlik, csak lenne már maradéktalan ez a bódottá. És most nemcsak magamról beszélek.

Az emberek amúgy roppant kedvesek itt, így az egész napot beszélgetéssel töltöttem. Egy pasi például felvilágosított, hogy a cápáktól nem kell félni, elég hogyha nem megyünk a vízbe, mikor ők épp zabálni szeretnének, és akkor nem lesz semmi gond. Ez elvileg reggel és este hét körül zajlik, amúgy tök biztonságos a víz. Előtte a velünk nyaraló kislány mesélte, hogy ez a hely híres arról, hogy a cápák egészen a partig kiúsznak, és ott harapdálják le a fürdőzők végtagjait. Nem is mertem nagyon bemenni, pedig... Félelem vagy végtagok, félelem vagy végtagok?!?