Van egy három féléves tárgyam, amit három éve elkezdtem, de annyira utáltam, hogy minden egyes elvégzett félév után tartanom kellett egy félév szünetet, plusz egyszer meg is buktam, szóval most tartok ott, hogy talán szigorlatozni fogok. Talán.
Ma fél háromkor egész vidáman estem be a terembe, ahol jött az első fogós kérdés: maga ki? Mondtam a vezetéknevem. Nem vagyok fenn a listán, de maradhatok végülis. De én voltam múlt héten is órán. Nem is volt óra. Mondjuk az szopó... Lehet, hogy megőrültem?
Ekkor felsejlett előttem, hogy a katedrán álló bajszos öregasszony az előző félévemet tette tönkre szerdánként, de mivel átengedett, így az életemet nem. Hiszen én nem is ehhez jelentkeztem órára!!! Kimenekültem, feltéptem az órarendemet, és megkerestem a másik termet, ahol az igazi órám van. Éppen zh-t írtak. Gyorsan elmeséltem a mellettem ülő ismeretlen lánynak, hogy beégtem a bajuszosnál, aztán nagy egyetértésben megbukott a (lógosok miatt) hatfős osztály.
De most komolyan... Mennyi esély van rá, hogy egy kifutó tantárgyból két csoportnak ugyanakkor legyen órája ugyanazon a folyosón, ugyanabban a teremben, mint tavaly nekem? És miért nem veszem észre, hogy az a tanár áll a táblánál, akit messziről el akartam kerülni, mert csak égtem előtte? Plusz egy pont:)
Óra után lementem a to-ra, ahol bratyizós beszélgetésbe bonyolódtam a máskor oly stresszes to-s nénivel, és bár kiderült, hogy nincs is ügyfélfogadás, mert nem szerda van, ahogy hittem, hanem csütörtök, azért minden dolgomat elintézte. Aztán bezártak a to-ra.
Most elmegyek bulizni.
