Apu dolgozott, ez egy csonka család karácsonya volt, de legalább nem az ügyeleten kellett tölteni, és ezt csak a csodás képességemnek köszönhetjük, amellyel kihalásztam egy háromcentis halszálkát a gigámból. Puszta kézzel nyúltam be érte, és harmadik próbálkozásra csont hányás nélkül kinn volt.
Egyszer az öcsém torkán akadt meg egy szálka, el is vittük a doktornénihez, aki nem tudta kiszedni, mert reumás volt a keze, ezért jött a férje, aki szintén orvos, és könyékig turkált a tesóm torkában, de a szálka csak nem lett meg. Ekkor azt mondták a doktorok, hogy el kellene vinni Sopronba a szálkát, azaz az öcsémet, amitől apám annyira megijedt, hogy elkérte a fogót és kiügyeskedte a szálkát. Sötét volt, síkra volt fagyva az út, az autón meg ott figyelt a nyárigumi, lépni kellett, na.
A Reszkessetek betörők pedig még mindig, örökké csodálatos!