Rövid alvás, ütős lázálom:

Felültem egy 139-esre, amiből egy piros hetes típusú busz lett, és megállt a kék hetes megállóiban. A Gellértnél felszállt egy ellenőrnő, akinek mondtam, hogy a sztrájk miatt ez még érvényes bérlet, nem büntethet meg, és amúgy sem vagyok hajlandó fizetni.

Aztán valahogy egy repülőgépre kerültem, ahonnan smseztem a tesómnak, hogy fél óra múlva indulok Houstonba, nem jössz? Jött, de mégis egyedül érkeztem meg, de Destinbe, ahol a vízre szálltunk le, és a gépet Kismókus, a pesti buszom vezetője vezette. Éjszaka volt, a tengert megvilágította a hold, és a vízen zajlott a jég. Rettenetes akcentussal annyit mondtam a velem szemben ülő (újra a piros hetesen voltam) nagyorrú nőnek, hogy ez még sokkal gyönyörűbb így befagyva. Nagyon-nagyon szép volt.

Aztán megjelent a tesóm és a Tivadar, aki mondta, hogy ez lesz a szállodánk Destinben, és elvezetett minket egy helyre, amit ismertem ugyan, de nem az a hely volt, ahol idén laktunk. Ott volt a Dalma és a Zsuzsi, és még egy lány, akire nem emlékszem (szerintem nem a Zsófi), de a tesóm nem. Az előtérben volt két franciaágy, belül egy másik szobában sok heverő és nagyon rossz székek. Mondtam a Zsuzsinak, hogy vele alszom, de ő nem akarta, mondván hogy nem férünk el. A másik apartmanban volt két másik nő is, de ők nem beszéltek velünk.

Aztán kimentem a fürdőbe, ami már a mi itthoni fürdőnk volt, és kihúztam két fogamat, amik mozogtak: az egyik teljesen ép volt, a másik rohadt szét. Korábban mind a kettőről azt gondoltam, hogy nem egészségesek, de az egyik tökéletes volt szinte. Nyomogattam, mire az is olyan lett, mint egy vizes marcipánfog, és szétmállott. Nem egyszerre húztam ki, hanem kétszer mentem vissza, és a második volt a rossz fog, és a másodiknál nagyon spriccelt a vér is, éreztem a nyelvemmel. Aztán kiköptem mindent, és mondtam a Tivadarnak, hogy kihúztam a fogaim.

Belemosolyogtam a tükörbe, és egy csálé fogsorú, félig fogatlan lány nézett vissza.

Még aznap visszaültünk a repülőre a tesómmal, és otthagytuk Destint.