Na, hazajöttem ám az évi rendes csajos nyaralásról, ami ismét bebizonyította, hogy élni csak 2000 százalékos hőfokon érdemes. Be volt sütve a hajam, ki van lakkozva mind a húsz ujjam, betekintést nyertem a Candida-diéta rejtelmeibe, pisiltem szabadtéren, ajánlottak jó pesti pinagyantázót, sőt a csaj meg is mutatta a strandon a szőrtépés menetét, aztán jött két vitorlás hajó és kivittek minket a naplementében ugrálni a Balaton közepére. Tizenegy csinos nővel voltam, férfiszívek ezreit törtük össze, dudáltak ránk autóból, énekeltünk buszsofőrnek, énekelt nekünk mulatós szintis, ittunk vodkát dinnyéből, ettem sajtos-tejfölös lángost, találkoztam Björn Borg zabigyerekével, ittunk restiben, dudált nekünk a vonatvezető, mi meg pörgettük a szoknyánkat, és örültünk, hogy van lyuk a seggünkön.

Azt hiszem, semmiért nem cserélném el a Balatont és a puncimat!

Nem tudtam, hogy csízeljek vagy ne csízeljek, aztán csízeltem, mire rám dudált a troli vezetője, és bemondta a mikrofonba, hogy gyere máskor is, pedig elég lett volna annyi is, hogy a Wesselényi utca következik.

Ja, az én barátom megnyerte azt a futóversenyt, mire mondta a csapattársa, hogy persze, a Petinek könnyű, három lábbal fut. (Laura, remélem kitalálod, hogy ezt ki mondta... hehe)

Jó, persze, én mindig megvédtelek téged, de te azt se mesélted el nekem, hogy a Csevili azt hallotta Marikától a boltban, hogy a húgom egy kurva.

Még hányszor öltöztök át, lányok, már így is tök csincsik vagytok!

És minden olyan képet leszedtem fácsebukról, amin kilóg pár csöcsbimbó, eskü!

Alejandro, Roberto... stb.