Na, áll a fa, sőt azóta voltunk a mamánál, és felpakoltunk vödörben vagy tíz zsák kukoricát a padlásra. Volt egyéb vicces történés is, de azt nem írhatom le sajnos, mert a családom kitagadna. A mama azt mondta pl. hogy átjött a szomszéd Zsuzsi részvétet, izé boldog karácsonyt kívánni.
Viszont azt elárulhatom, hogy ittunk még pár pálinkát a kistestvéremmel, sőt mikor hazajöttünk, becsöngetett a szomszéd, hogy elvigye ő is a fáját. Felmenőim addig győzködték, míg be nem jött megtekinteni a mi fánkat, sőt kapott egy pálinkát is. Ekkor hívta telefonon a felesége (akitől tavaly karácsonyra zsírleszorítós derékmelegítőt kaptam), hogy takarodjon haza. Kedves szomszéd felvette, és így szólt: a hívott számon előfizető nem kapcsolható. Persze egy perc múlva már ott se volt.
Ezután fülbevalót vásároltunk nekem a nénitől, aki mindenáron beszélgetni akart velünk az ezüstök nézegetése helyett, és csak azért engedett minket haza, mert rohannunk kellett a spárba répát venni.
Most franciasalátát gyártok és fröccsöt fogyasztok anyámmal a konyhában. Tulajdonképpen elégedett vagyok a nappal.
Jó, most jutott eszembe, hogy hazafele láttunk egy döglött cicát heverni a járdán. Az szar volt. Szeretem a macskákat. Brühühűűű.
