Felvettem a pléhpofát, és elküldtem a Tanár úrnak a múlt csütörtöki utolsó határidős dolgozatomat. Elmentettem a címtáramba őt is, és a másik két tanárt is, akiknek szintén utólag, szintén e-mailben juttattam el a házi feladatokat. Három doktor egymás után. Arra gondoltam, én is doktor szeretnék lenni...
...de ahhoz ki kellene találnom magamnak valami új tudományágat, amiben én lehetnék a legokosabb.
Most azonnal lefekszem, mert holnap tényleg a kókemény szigorlatomra kell készülnöm végre, és mert a Surmó is vizsgázik, és ha füldugóval tompítva is sikerül felkeltenem, akkor elképzelhető, hogy megöl álmomban.*
5 óra múlva áramszünet. Kilenctől délig. Az három egész óra. Tényleg kénytelen leszek tanulni. Vagy átmegyek a Profiba, hogy érjen némi impulzus. Azért csak tízre húzom az órát. Akkor már csak két órányi digitalizációmentes szenvedést kell kibírni valahogy.
*Eddig még nem volt rá példa!
